A szerkesztő beszámolója - szigorúan szubjektív:)))

Rengetegen kísérték el a csapatot a Népligetbe, hiszen a legnagyobb rangadó került megrendezésre, a szurkolók két busszal érkeztek, valamint sokan jöttek autóval is. Amikor a szurkolótábor belépett a csarnokba, a vendégszektor már szinte tele volt, volt egy kis kavarodás, de hát sok jó ember kis helyen is elfér :)))), úgyhogy, ha heringek módjára is, de mindenki bepréselődött. Szerintem a hangulatra nem is lehetett panasz.

Jól indult a mérkőzés, a csapatok fej-fej mellett haladtak, általában 2-3 góllal vezetett az ETO, félidőben 13-14 állt az eredményjelző táblán.

A második félidőben azonban megváltozott a helyzet. A játékvezetők minősíthetetlenül gyengék voltak, nem is arról volt szó, hogy csaltak volna, de össze-vissza fújtak, elég érdekesen ítélték meg a belemenéseket, lépéshibákat, hazaadásokat...

Mintha ez nem lett volna elég, Görbicz Anita a második félidő elején megsérült, ölben kellett levinni és még a kispadon is keservesen sírt, igen komolynak látszott a helyzet. Bognár Barbara nem sokkal ezután lépett pályára, de a bírók azonnal le is küldték egy kétperces kiállítással (nem szeretném minősíteni az esetet, mert lehet, hogy elfogult lennék...). Bogi később még visszaállt néhány támadásnál. De ekkora már a Fradi átvette a vezetést és az ETO kapaszkodhatott. Görbicz Anita nem is bírta sokáig a padon, csodával határos módon sikerült valahogy összedrótozni és az utolsó negyed órára visszaállt játszani. Bár a Fradi-tábor egy része undorító stílusban szidta, hatalmas teljesítmény volt ez, bicegve is a csapat erőssége volt. Még lerohanásgólt is szerzett, bár járni is csak nehezen tudott (!!!). A közönség pedig tombolt, mert visszahozta a Győr döntetlenre a meccset.

Ezután felváltva lőtték a csapatok a gólokat, egészen az 59. percig. Ekkor a Fradi 2 gólos előnyre tett szert és nem is engedték már ki a kezükből a győzelmet, 28-26-ra nyertek.

Bár vereséggel végződött a mérkőzés, én úgy érzem mégsincs ok szégyenkezésre, egyrészt, mert a Fradi volt az ellenfél, másrészt pedig, ha nem is játszott jól a Győr, de végig nagyszerűen küzdött (azért talán megkockáztatom, hogy némi ellenszélben...), és a két csapat hírnevéhez méltó, ha nem is túl színvonalas, de nagy csatában maradt alul.

Persze volt olyan Fradi játékos, akinek nem volt elég a győzelem, és rádiónyilatkozatában Szabó Edinától "jó" példát véve minősíthetetlen módon kritizálta az ETO védekezését. Mindegy...hozzászoktunk már. Csak hát a színvonal...

vardam